Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudnivalók a szentségekről, és arról, hogyan lehet bennük részesülni

2008.08.18

     A szentségek

       A katolikus egyház életének meghatározó része a hét szentség. A szentségeket az Úr Jézus alapította és hagyta egyházára. Mik is a szentségek?

        A szentségek Isten különleges láthatatlan ajándékainak látható, hallható, vagy akár kézzel érinthatő jelei, formái. A keresztségben például azt a láthatatlan ajándékot kapjuk, hogy Isten családjához, népéhez, az Egyházhoz tartozunk, eltörli Isten minden bűnünket és egy új élet kezdődik meg bennünk. Ezek láthatatlan ajándékok, kegyelmek. A keresztség szentsége azonban látható, hallható, tapintható elemekből áll és valósítja meg a láthatatlan kegyelmeket. Meghatározott szavak, keresztvíz és a leöntés cselekménye kapcsolódik hozzá. 

       Hét szentség van, s mindegyik más és más kegyelmeket közvetít az embernek:

       - A keresztség minden más szentség kapuja. E nélkül a többi szentséget sem lehet felvenni, azokban részesülni. A keresztség "kereszténnyé" tesz, a katolikus keresztség "katolikus  keresztény" emberré, Isten gyermekévé, a katolikus egyház tagjává, egy új család részévé, sok-sok keresztény, katolikus hívő testvérévé. A minden ember lelkében fogantatásától lévő áteredő bűnt és, ha felnőtt emberről van szó, minden személyes bűnt eltöröl a lelkünkből, "tiszta lappal" indulunk neki ennek az új életnek. A keresztség kezdeti ajándék, melyet ki kell bontani, bontakoztatni a mindennapi életünkben. A keresztség csak a Krisztus tanítását követő élettel hatékony az emberben. Sok megkeresztelt ember nem úgy él, mintha Krisztus követője lenne. Sok ember pedig nincs megkeresztelve, de élete közelebb áll a keresztény életúthoz.

       * Mit tegyek, ha szeretnék megkeresztelekedni?

       Az egyházban 7 éves kortól kérni kell a keresztséget. Személyes döntés kell, hogy megelőzze. A keresztséget felnőtt esetében a keresztséget kérő ember hitére teszi az egyház. A hitet azonban meg kell ismerni és életre kell váltani. Az ősegyházban is már a keresztséget kérők évekig "katekumenek", hittanulók voltak. Fokozatosan tanulták a hit igazságait, az imádságokat és a keresztény életet. Ezt a gyakorlatot követi ma is az egyház. Aki tehát szeretne felnőttként megkeresztelkedni, annak el kell kezdenie egy utat járnia, ezt a felkészülési időt hívjuk "katekumenátusnak". Ez a helyi viszonyokat figyelembe véve egy, vagy rendesen két évi katekumen hittant jelent. Jelentkezni a plébános atyánál kell. Katekumen csoportok általában minden ősszel indulnak a plébánián. Általános iskolás korosztálynak is kell jelentkeznie a plébánián, de az iskolai hittanba való bekapcsolódás két éve megfelel a katekumenátusnak.

        * Mit tegyek, ha szeretném 7 év alatti gyermekemet megkereszteltetni?

        Legalább egy hónappal a keresztelő előtt legalább az egyik szülőnek jelentkezni kell a plébánián. Keresztszülői tisztség feltételei, hogy: 

- maga a keresztekendő, szülei, vagy más illetékes jelölje ki, szándékozzék e tisztséget viselni,

- 16. életévét betöltött személy legyen,

- katolikus, szentáldozáshoz járukó és megbérmált személy legyen,

- méltó keresztény életet éljen,

- ne álljon egyházi büntetés alatt,

- ne legyen a keresztelendő apja, vagy anyja, 

- mind a szülők, mind a keresztszülők részesüljenek rövid oktatásban a hitről, illetve magáról a szentségről.

(Egyházmegyei Törvénykönyv,  55 §)

 

       -A bérmálás szentsége a Szentlélek Úristen kiáradása életünkbe. Eltörelhetetlen jegyet hagy a lelkünkben, csakúgy, mint a keresztség és a papság. A tanítványok pünkösdör megtapasztalták, hogy eltölti őket az öröm, az erő, a küldetés tudata, hogy hirdessék a feltámadt Krisztus életét és örömhírét az egész világon. A bérmálás a keresztény felnőttség szentsége. Erőt és támogatást kapunk, hogy Egyházunk élő és tanúságtevő tagjai legyünk. 

        * Mit tegyek, ha szeretnék bérmálkozni?

       Amennyiben iskolás korú gyermekről van szó, aki rendesen járt hittanra és szentmisére (de legalább a bérmálkozást megelőző két évben, és komoly szándékot mutat), akkor a mostani gyakorlat szerint az általános iskola 8. évének végén részesülhet e szentségben. Felnőttek esetében, akik meg vannak keresztelve legalább egy év, de rendesen két év felnőtt katekumenátust jelent (a szó magyarázatát lásd a keresztelésnél). Jelentkezni a plébános atyánál kell. A bérmaszülőség feltételei a keresztszülőség feltételeivel azonosak.

       - A házasság szentsége egy férfi és egy nő felbonthatatlan, Isten előtt kötött életszövetsége. A szentségi házasság több, mint a polgári. Isten áldását hordozza magán, és örök távlatokba nyílik. A mai világban különösen szükséges a felkészítés, jegyesoktatás, hiszen a minket körülvevő társadalom egész más módon gondolkodik a párkapcsolatról, gyermeknevelésről, az élet értelméről.

       * Mit kell tennie azoknak, akik szeretnének szentségi házasságot kötni?

       Legalább három, de inkább hat hónappal az esküvő előtt személyesen jelentkezzenek a plébánián.

       A katolikus házasságkötés feltételei:

- Legalább az egyik fél legyen katolikus, ezt bizonyítania kell (ha mindkét fél az, akkor mindkettőjüknek) egy, a keresztelésének plébániájáról a házasságkötés előtt legfeljebb három hónappal kiállított keresztlevéllel,

- mindkét fél legyen szabad állapotú, vagyis ne legyen érvényes egyházi (akár protestáns) házassága,

- ha csak az egyik fél katolikus, másika valamelyik protestáns felekezet tagja, vagy más vallású, a katolikus félnek egy formanyomtatványt kell aláírnia arról, hogy hű marad hitéhez és gyermekeit katolikus módon fogja nevelni,

- mindkét fél szabad elhatározással és jól megfontoltan, a párja elől semmi lényeges, a jövendő közös életükre vonatkozó információt nem eltitkolva (pl. nem akar gyereket, nem tartja felbonthatatlannak a házasságot...) vállalja a házasságkötést,

- a katolikus fél/felek, ha még nincsenek megbérmálva és időben jelentkeznek a házasságra (legalább egy évvel az esküvő előtt), akkor az egyházjog előírása szerint fel kell készülniük a bérmálás szentségére,

- tanú bárki lehet.

 

       - A betegek kenete az a szentség " mellyel az egyház a veszélyes betegségben szenvedő hívőket a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket." (LG 11) Méltatlanul nevezik utolsó kenetnek, mintha ezután már csak a halál következne. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes esetekben, Isten kegyelméből testi gyógyulást is hoz.

       * Ki veheti föl a betegek kenetét?

- Katolikus, értelme használatára már eljutott, aki nyilvánvaló súlyos bűnben nem átalkodik meg.

- A betegek kenete "nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni."

- Ha egy beteg, aki fölvette a szentséget, visszanyeri egészségét, újra fölveheti a szentséget, ha ismét súlyosan megbetegszik. Ugyanazon betegségben is meg lehet ismételni, ha rosszabbodik az állapot. Ajánlott fölvenni a betegek kenetét komoly sebészi beavatkozás előtt. Ugyanez a helyzet az időseknél, akiknek az állapota egyre törékenyebbé válik.

- Eszméletüket vesztett betegeknél is ki lehet szolgáltatni a szentséget, ha a beteg előtte kérte, vagy vélelmezhető, hogy kérné. Elhalálozás beállta után két órával még feladható a betegek kenete.